Benedek Pince

Vissza

Lud�nyi L�dia

Amikor kicsi gyermek voltam, mit is csin�lhattak volna a sz�leim, mint hogy vittek magukkal mindenhov�, �gy a sz�l�be is. El�sz�r csak kap�lgattam �s a z�ld munk�kban seg�tettem a magam m�dj�n �s kicsi gyermek kezeimmel, majd az �vek m�l�s�val azon kaptam magam, hogy felcseperedve is sz�vesen j�rok ki a sz�l�be dolgozni, begy�jteni a sz�l�t. Nagyon kedveltem ott kinn elt�nteni dolgosan az id�t.

Apuk�m �s nagyap�m, majd id�vel a f�rjem mellett is seg�dkeztem a sz�l�ter�leteken, de f��ll�sk�nt sosem jutott eszembe ezzel foglalkozni. Mikor J�nossal egybekelt�nk, f�k�pp az anyagiak motiv�ltak minket a bor�szkod�sban, hiszen fiatal h�zask�nt szerett�nk volna min�l biztosabb anyagi h�tteret biztos�tani leend� gyermekeink r�sz�re.

Sz�l�ter�leteket v�s�roltunk a m�r megl�v�k mell�, bizonyos szempontb�l ez lett az �let�nk. Mindkett�nknek m�s a szakm�ja, de m�gis lassacsk�n fel�p�tett�k a Benedek Pinc�t, amely az �let�nk r�sze lett. Az �letem azonban m�sk�pp indult, hiszen XX �vben v�geztem a P�csi Egyetemen, szem�ly�gyi szervez�k�nt. El�sz�r k�rh�zban dolgoztam szem�lyzetisk�nt, most pedig a helyi iskola titk�rak�nt tev�kenykedem. Egy-egy s�r� nap ut�n fel�d�l�s s�t�lnunk a p�rommal a saj�t kis erd�nkben, ahogyan felt�lt, ha kijutunk a sz�l�be is.

A sz�l�ter�leteken megcsin�lok mindent �s a borral is sz�vesen foglalkozom, nem �ll t�lem messze a kezembe venni a metsz�oll�t, a sz�lvessz� k�t�s�t is el szoktam v�gezni. A z�ldmunk�latokat neh�znek tartom, de mivel minden munk�t a csal�d egy�tt v�gez, �n is megteszek minden t�lem telhet�t. �s h�t a sz�ret� Az a legkedvesebb r�sze sz�momra a bor�szkod�snak: csod�latos naps�t�s, eg�sz nap egy�tt dolgozik a csal�d a t�k�k k�z�tt, vid�m cseveg�s �s azt�n a meg�rdemelt pihen�s, �s persze a term�szet csod�ja, a bor!

Ha eljutok a nyugd�jas korig, akkor sz�vesen v�llaln�m, hogy minden napom r�sze legyen a sz�l�szked�s. A f�rjem is hasonl�k�pp v�lekedik ezekr�l. Eddig sajnos nem tudtuk megoldani, hogy csak ennek a szakm�nak �lj�nk, hiszen a csal�di pinc�szet�nk kicsi, a k�t gyermek�nket pedig szerett�k volna kitan�ttatni.

Nagyon fontosnak tartottuk J�nossal, hogy mindk�t fiunkat t�mogassuk azon az �ton, amelyen szeretne j�rni. Azonban a pinc�t sem szerett�k volna mindek�zben elhanyagolni, hiszen nem titkolt c�lunk az, hogy ki�p�lj�n ebb�l egy tradicion�lis bor�szat, amely ap�r�l fi�ra sz�ll.

Az �vek sor�n nagyobbik fiunkn�l, P�tern�l �szrevett�k, hogy nagyon vonz�dik a term�szethez, de legf�k�pp a bor�szkod�shoz. Az �ccse, Bal�zs k�s�n sz�letett gyermek volt, de n�la is egy�rtelm�en l�ttuk, hogy a zsigereiben van a mez�gazdas�g. Sosem b�nt�k, ha egy�tt kellett kimenn�nk dolgozni a sz�l�be, vagy �pp a pinc�n�l kellett hord�t tiszt�tani, fel�gyelni a borok erjed�s�t �s m�g sorolhatn�m.

P�ter v�g�l bor�sz lett, az � feladata a borok alkot�sa, Bal�zs pedig Budapesten tanul, had- �s biztons�gtechnikai m�rn�knek. Ett�l f�ggetlen�l � is �rt mindenhez, a csal�dban mindenkinek tudnia kell minden mozzanatot ell�tni, mert akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik tag kiesik, �s akkor sz�ks�g van arra, hogy egy m�sik ell�ssa azt a munk�t. Az anyuk�m is sokat seg�t nek�nk, id�s kora ellen�re elv�gez mindent, amit csak tud.

P�ter n�lunk az �lomgy�ros, Bal�zs pedig a realista. �s ez �gy t�k�letesen is m�k�dik. De valahogy mindig �gy alakul, hogy amit P�ter kital�l, az �ltal�ban el�bb vagy ut�bb meg is val�sul. Pedig nem egyszer fogadtuk k�tked�ssel az �tleteit, azonban azt hamar megl�ttuk, van tehets�ge e szakm�hoz, �gy azt�n egy�ttesen t�mogatjuk.

Vissza